Bencés kolostoregyüttes romjainak didaktikus bemutatásának koncepcióterve

Kaposszentjakab (2013-2014)

A szentjakabi bencés apátság Kaposvár központjától keletre a Zselicség és a Kapos-völgy találkozásánál található dombon épült. (Ismereteink szerint a terület a bronzkortól folyamatosan lakott volt, római építkezés nyomai is előkerültek a feltárások során.) Oklevelek említést tesznek a honfoglalás korában épült templomról és körülötte településről a dombtetőn. A jelenlegi kolostor templomának építését egy 1432-ben keletkezett oklevélbe foglalt másolat alapján 1061-re datálhatjuk. A templomot a Győr nembeli Atha nádor és somogyi ispán alapította, a királyság területén első magán alapítású kolostor részeként. A templom felszentelésénél 1064-ben Salamon király és Géza herceg is részt vettek. Az 1508-as bencés vizitáció az apáton kívül 6 szerzetest említ a kolostorban élő személyek sorában. A közeledő török veszedelem elől 1543-ban a kolostort elhagyják a szerzetesek és a katonaság veszi birtokba a dombtetőt. A kolostor épületei Kaposvár előváraként szolgálnak a vár elestéig, amikor is a bencések helyét török csapatok veszik át.

A hódoltság után hosszú tetszhalott állapotban voltak a pusztuló romok. A környékbeli parasztok legfeljebb építőanyag szerzés kedvéért keresik föl a dombtetőt. A bontások és az elterebélyesedő növényzet hatására a falak lassan betemetődnek, csak a legmagasabb falcsonkok jelzik a 20. század elejére, hogy a helyen egykor épületek állottak. Szisztematikus ásatásokat Nagy Emese 1960 nyarán kezdett a területen. Négy esztendő munkájával sikerült az egykori járószintek mélységéig kitisztítani a romterületet. Napvilágra került az oktogonális kápolna, a templom és a legutóbb megépített kolostor is. A régészeti kutatással csaknem párhuzamosan történt a műemléki helyreállítás Zádor Mihály professzor elképzelései szerint. Az ezredfordulóra megépült a fogadóépület, a quadrum körüljárója fölé szándéka szerint az eredeti lefedést idéző félnyeregtető került.

A város által megfogalmazott első programváltozatban a templom fölé olyan védőépület megtervezését kérte, amely egyrészt biztosítja a romoknak az időjárás elleni védelmét, megakadályozva a középkori falak további pusztulását. Másrészt a nyári szabadtéri játékok időszakának a meghosszabbítását is lehetővé teszi a védőépület azzal, hogy csapadékmentes körülményeket biztosít koncertek és kisebb színházi előadások megrendezésére a belső térben. A ’60-as évek második felében megépített bemutatás koncepcionálisan sem oldotta meg az együttes megközelítését. A régészeti park bejáratát, az előterében kialakított parkolót a dombhát D-i előterében alakították ki. Ezt a megközelítési lehetőséget konzerválta az elmúlt években megépített fogadóépület is. A bejárathoz legközelebb eső déli kolostorszárnyból a körüljáróba két lépcsőn keresztül vezetett a megközelítési út. Mivel a kutatások a déli kerengőszakaszon nem tudtak küszöböt meghatározni, így a fölvezető út egy deszkából ácsolt „hídon” keresztül vezet a kerengőbe. Ugyanezen a módszerrel oldották meg a quadrum és az északi kerengőszárny közötti átmenetet is. Ennek az anomáliának a feloldása, egy új közlekedési útvonal megtervezése is a tervezési program részét képezi. Második ütemben a Rippl-Rónai Múzeum raktáraiban őrzött, értékes és látványos kőtöredékek számára, illetve a kolostor történetét bemutató, lehetőleg interaktív kiállítás részére méltó kiállítóhely megépítését tervezte a beruházó.

Tervezés: 2013-2014

Megbízó: Kaposvár MJV Polgármesteri Hivatala

 

Építészet, vezető tervező: dr. Mezős Tamás

Építészet, munkatársak: Bodó Balázs, Melis István

Statikus: Kárpáti Kálmán

Épületgépészet: Lőrincz Péter

Épületvillamosság: Fekete János

Geodézia: Kiss Albert

 

Régészet: Molnár István